Az egyik leggyakoribb módszer: a kutyát fejjel lefelé fellógatják lábainál fogva, majd szögekkel kivert korbáccsal vagy szíjjal ütlegelik. Szerintük így két dolgot is elérnek: egyrészt az állat adrenalinszintje robbanásszerűen megnő, másrészt húsa porhanyós lesz. (Gyakorlatilag élve kiklopfolják, úgyhogy nem csoda.)

Mialatt a kutyát verik, az fájdalmában összepiszkítja magát; a vizelet és a bélsár végigcsurog a testén és belefolyik a szemébe, még nagyobb fájdalmat okozva neki.
Az állat orrán és száján hamarosan vérezni kezd, és végül, ha nem a fájdalomba, akkor a belső sérülésekbe hal bele. Még él, amikor hegesztőpisztollyal leperzselik róla a szőrt.

A hagyomány szerint minél jobban szenvednek az állatok, húsuk annál ízletesebb, és a belőlük készült afrodiziákum annál hatásosabb lesz.
Ezt persze a koreai kutyahús-kereskedők terjesztik. A közhiedelemmel ellentétben a kutyafogyasztásnak nincsenek évezredes hagyományai.

A tömeges kutyahúsfogyasztás tulajdonképpen 1980-ban kezdődött, amikor a koreai kereskedelem felvirágzása miatt az eddig limitált ipari állattartás termékei hirtelen mindeki számára elérhetővé váltak. Ekkoriban a még igen kicsi kutyahús-piac egy maroknyi kereskedő kezében volt, akik, látván, hogy lassan kiszorulnak a piacról, elkezdték terjeszteni a mítoszt, hogy a kutyahús fogyasztása egyike az évezredes, tradicionális gyógymódoknak.
Ekkor kezdték meg ugyanezek a kereskedők a dél-koreai macskák fogyasztását és felkínálását a nagyközönségnek.

Az ember társait és a kóbor állatokat ezekben az években kezdték el tömegesen összefogdosni; vagy agyonverték őket kalapáccsal, vagy zsákokba rakták őket, melyeket aztán a földhöz csapkodtak, amíg meg nem szűnt a mozgás és a vinnyogás.
A macskákat még élve forrásban lévő vízbe dobálták, és gyömbérrel, datolyával, és dióval addig főzték, amíg teljesen folyékony, barna masszát kaptak, melyet goyaninak, vagyis macskadzsúznak hívtak. Ezt még ma, 20 évvel később is így csinálják; a macskadzsúz ugyanis állítólag kiválóan gyógyítja a reumatikus fájdalmakat.

Baloldalt, kikötve egy frissen lopott bernáthegyi látható. Belőle is csemege lesz.

A külföldiek gyakran azt hiszik, hogy a szegény koreaiak táplálkoznak a társállatok husával. Ez hazugság! Koreában a szegény emberek nem esznek sem kutyát, sem macskát - ez kizárólag a gazdagok privilégiuma. A koreaiak többsége ugyanúgy szereti kutyáját, macskáját, ahogy mi, európaiak, és ugyanúgy felháborítja őket az állatok kínzása és öldöklése, mint minket. Ők kezdeményezték a nemzetközi tiltakozó akciót, ők kérnek segítséget a világ állatvédőitől és ők készítették azokat a megdöbbentő fényképeket, videókat, melyek most nyilvánosságra kerültek.

Dr. Sung Yun Kim, a hanyangi Orvostudományi Intézet reumatológusa és kutatója utoljára az egyik legolvasottabb napilapban próbálta meg eloszlatni a tévhiteket.
"A macskák egyáltalán nem alkalmasak az artritis fájdalmainak enyhítésére. Ez egy mítosz." Egy mítosz, melyet természetesen az effajta tudományos kutatások sem tudnak lerombolni.

Az évente elfogyasztott kutyák kb 30%-a gazdájától elrabolt jószág, a maradék pedig erre szakosodott tenyésztők "terméke". A macskákat általában drótcsapdával fogják be.

A koreai kormány 1984-ben sikertelenül próbálta elfogadtatni az akkori Egészségügyi Minisztériummal a törvénytervezetet, mely betiltaná a kutyahús-fogyasztást (hivatkozva arra, hogy a kutyahús "kellemetlen" étel), és amikor végre ez sikerült, az 1991-es, mindenféle állatokkal való kegyetlenkedést megtiltó állatvédelmi törvény sem tudott neki érvényt szerezni.

Miközben elvileg illegális kutyát és macskát fogyasztani Koreában, nemcsak, hogy a kormány nem forszírozza a törvény betartását, de az odalátogató turista is hosszú listát talál bármelyik étteremben a kutyahúst tartalmazó ételekből, sőt, kérésére saját, élő kutyáját is megfelelően megkínozzák, megölik és elkészítik egy hátsó szobában. A macskákat általában leves formában fogyasztják.

A kutyák bőre is értékes csemege

Nem meglepő az sem, hogy egész étteremláncok vannak, ahol semmi mást nem kínálnak a vendégeknek, kizárólag kutyahúst!
Az, hogy Dél-Korea kapta meg a 2002-es Futball Világbajnokság rendezési jogát, egyenértékű azzal, hogy a világ elismeri és elfogadja ezt az illegális és szégyenletes ipart, és az állatokkal való kegyetlenkedést.

A legújabb, rejtett kamerás felvételek is igazolják a borzalmas állatkínzásokat, melyek híre mostanra az egész világot bejárta már, és az összes állatvédő szervezetet tiltakozásra ösztönzi.

"Ez nem kulturális különbségek kérdése" - szögezi le Kyenan Kum, a Nemzetközi Összefogás a Koreai Állatokért (IAKA) elnöke és alapítója. - "Az együttérző koreaiak és a világ nagy része tudja, hogy egy állatot sem lenne szabad megkínozni és kizsákmányolni. Ennek ellenére a koreai kutya- és macskakereskedők arra rendezkedtek be, hogy au állatoknak a lehető legnagyobb fájdalmat és kínszenvedést okozzák - mindezt az egészség nevében, egy mítosz alapján."

Mit tehetsz?
Írj a koreai kormánynak, követségnek, sajtónak
Bojkottáld a koreai termékeket
Bojkottáld a 2002-es Futball Világbajnokságot
Írd alá az online petíciót
Nyomtasd ki és terjeszd az információt
Bojkottáld a koreai éttermeket



Kapcsolódó linkek:
Korea Animal Protection Society (KAPS)
Korea Eats Dogs!
Koreai oldal, ahonnan tiltakozó levelet küldhetsz a különböző hatóságoknak
Online petíció/levlista (a lap alján tudsz feliratkozni)

2001. augusztus 9.

A baloldali fotón egy olyan kutya látható, melyet egy kutyahúst áruló étteremláncnak adtak el. A jobboldali fotón pedig egy chindo gae látható. Nemzeti kincs, védett állat. Ugye érdekes hasonlóság?

Az állatok adrenalinszintje már akkor megnő, amikor brutálisan elrángatják a "kivégzőhelyre"

Az állat tudja, mi vár rá; talán heteken át hallotta a vonyításokat, amint a többiek lassan kiszenvedtek...

Ezekben a tartályokban csinálják a macskadzsúzt.

Itt nyúzzák a macskákat

Ez lesz a végeredmény. Kutyahús.